Energiahatékonyságért cserébe adókedvezmény

Minden korábbinál rövidebb megtérülési idővel számolhatnak a hazai vállalkozások energiahatékonysági beruházásaik kapcsán. Feltéve, hogy nem kizárólag az elérhető megtakarítást tartják szem előtt, hanem tudatosan törekednek egy nemrég elérhetővé vált adókedvezmény érvényesítésére is.

Egyes energiahatékonyságot célzó beruházások után eddig is igénybe vehető volt az úgynevezett fejlesztési adókedvezmény, a feltételeknek azonban viszonylag kevés cég tudott megfelelni. Egy tavalyi rendeletmódosítás nyomán lényegesen bővült azon vállalkozások köre, amelyek ráfordításaik arányában társaságiadó-kedvezményre válhatnak jogosulttá. A legfontosabb változások között említhetjük, hogy a jogszabály már nem tesz különbséget a beruházások között azok megvalósításának helye alapján. Továbbá az elért energiamegtakarítás mértékétől és a cég méretétől függetlenül lehetőség nyílik az adókedvezmény érvényesítésére.

A rendeletmódosítás szerint a korábbiaktól eltérően nem szükséges kimondottan energiahatékonysági célú beruházást megvalósítani, elegendő, ha az kimutatható és igazolható végsőenergia-megtakarítással jár. Ennek arányára sem szab alsó határt, tehát akár csekély mértékű hatékonyságnövekedés is figyelembe vehető. Az energiafelhasználás csökkenésének alátámasztására meghatározott tartalmú igazolás bemutatását írja elő a jogszabály. Ezt a dokumentumot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal névjegyzékében szereplő energetikai auditor vagy auditáló szervezet állíthatja ki. Az igazolásnak tartalmaznia kell a kiinduló és a beruházás megvalósítását követő állapot energiafelhasználási értékeit, az ezek alapján számított vagy becsült megtakarítás mértékét.

Az előzőkből következik, hogy ha egy vállalkozás a hatékonyságnövelő fejlesztés kapcsán adókedvezményt kíván igénybe venni, akkor már a tervezés fázisában érdemes külső szakértő közreműködését kérni. Emellett egyéb fontos feltételeknek is meg kell felelni, többek között a beruházás részét képező valamennyi berendezést használatba kell venni és az üzembe helyezéstől számított öt éven át rendeltetésszerűen üzemeltetni, azokról nyilvántartást kell vezetni, a beruházással kapcsolatos dokumentumokat pedig tíz évig meg kell őrizni. Az adókedvezményt az üzembe helyezést követő öt (azaz összesen hat) adóévben lehet igénybe venni, az adóhivatal pedig a harmadik év végéig legalább egyszer ellenőrzi a feltételek teljesülését.

Az elérhető adókedvezmény mértékét a vállalkozás mértéke szerint határozza meg a kormányrendelet. Nagyvállalatok esetén ez a beruházás elszámolható költségeinek legfeljebb 30, középvállalatok esetén 40, míg kisvállalkozások esetén 50 százaléka lehet, legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő összegig.

Az energiahatékonysági beruházások kapcsán kézenfekvőnek tűnhet a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések telepítése, e téren azonban tartalmaz kitételeket a jogszabály. A megfogalmazás szerint ilyen technológiák telepítése esetén csak a saját fűtési, hűtési, ipari hőtermelési célra energiát előállító, villamosenergia-termelésre nem képes, saját tevékenységet szolgáló berendezés bekerülési értéke számít elszámolható költségnek. E körön kívül esnek például a napelemes rendszerek is. Egy vállalkozás azonban az áramfelhasználáson túl is számos módon fogyaszthat energiát, legyen szó üzemeltetésről vagy technológiai folyamatokról. Bőven van tehát mozgástér, a lényeg, hogy már a fejlesztés első lépésétől kellő figyelmet fordítsunk az adókedvezmény feltételeinek teljesítésére, hogy valóban dupla hasznot hajthassanak a ráfordítások.

Egy cégvezető nem feltétlenül lehet egyszerre jó menedzser, adó- és energetikai szakértő. Nem árt tehát felkészült szakemberek segítségét kérni. Ha régóta tervezgeti vállalkozása energiahatékonyságának fejlesztését, most eljött az Ön ideje. Forduljon bizalommal az MVM Partner munkatársaihoz.

(x)

fotó: Pixabay