Kinek jár a béren kívüli juttatás?

A béren kívüli juttatások köréről az SZJA törvény rendelkezik és a legtöbb esetben opcionális alapon működik. A fő szabály szerint béren kívüli juttatást a munkáltató adhat a munkáltató részére.
Hogy ki számít munkáltatónak? Nos, jó egy éve ebben is történt változás, így az Szja törvény 3.§ 14. pontja szerint munkáltatónak számít:
  • az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll;
  • abban az esetben, ha munkaerő-kölcsönzés történik a kölcsönzött munkavállalónak közvetlenül juttatott bevétellel kapcsolatban a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás szerint;
  • az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel esetén a szolgáltatás fogadója.
A munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra az Szja törvény 71. §-a szerint a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, valamint a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell alkalmazni.
A béren kívüli juttatások esetén az alábbiak is munkáltatónak tekinthetőek:
  • a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben a tagok, és a tudományos fokozattal rendelkező személyeknek nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémiát, és
  • a társas vállalkozást a személyesen közreműködő tagnak adott juttatás esetén.
A törvényi rendelkezés szerint társas vállalkozásnak számít:
  • a gazdasági társaság,
  • az európai részvénytársaság (az európai holding részvénytársaság is),
  • az európai szövetkezet,
  • az egyesülés, a szövetkezet,
  • a lakásszövetkezet,
  • az egyéni cég, az ügyvédi iroda,
  • a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,
  • a szabadalmi ügyvivői iroda,
  • az erdőbirtokossági társulat,
  • valamint az MRP szervezet.
A szabály szerint az ügyvédi iroda személyesen közreműködő tagjának (ügyvéd) is juttathat béren kívüli juttatásokat.

Ki kaphat béren kívüli juttatást?

Fontos továbbá, hogy a munkáltató a munkavállalón kívül más személyeknek is nyújthat béren kívüli juttatást, az Szja törvényben meghatározott esetekben, például:
  • munkavállaló közeli hozzátartozójának,
  • a szakképző iskolai tanulónak, a hallgatónak,
  • a nyugdíjban részesülő magánszemélynek (egykori munkavállalónak) és az ő közeli hozzátartozójának,
  • az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának.

Vannak olyan esetek azonban, amikor nemcsak az Szja törvény állapítja meg, kinek nyújtható béren kívüli juttatás. Az Szja törvény a munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulást béren kívüli juttatásként határozza meg.

A munkáltatói hozzájárulást az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény 12. §(1) bekezdése rögzíti. Munkáltatói hozzájárulásnak tekinthető a munkáltatói tag – a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság – által finanszírozott pénztárral kötött szerződés szerinti munkavállalójától átvállalt tagdíjfizetési kötelezettség. Ezáltal az önkéntes kölcsönös pénztárakba munkáltatói hozzájárulás kizárólag a munkaviszonynak tekinthető jogviszonyban állóknak juttatható.

Foglalkoztatói havi hozzájárulás tekintetében foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben az a személy lehet tag, aki az alapító vagy csatlakozó foglalkoztatóval munkaviszonyt létesít, és a munkaszerződése magába foglalja a foglalkoztató kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére, ezáltal juttatás is csak a munkavállaló tag számára nyújtható.

Szélesebb a juttatói kör a szövetkezet közösségi alapjából adott juttatásnál a szövetkezet nyújthat béren kívüli juttatást. Az üdülési szolgáltatás esetén juttatónak tekinthető a szakszervezet is.

forrás: nav.hu